Érdemes tudatosan keresnünk azokat a hétköznapi helyzeteket, amelyek teret adnak, hogy „felengedjünk”, ellazuljunk, hátradőljünk – jelentsen ez egy jó baráti beszélgetést, egy jógaórát, ahol végre bekapcsolhat a „pihenő üzemmód”, átélhetővé válnak a nyugalommal kapcsolatos érzeteink. Belsőleg is felépíthetünk, vizualizálhatunk egy ilyen helyet, ahová mindig megérkezhetünk, megpihenhetünk lefekvés előtt vagy a nap folyamán is bármikor, amikor stresszes helyzettel állunk szemben.

Amikor a saját biztonságos helyünkre gondolunk, testileg is tapasztaljuk meg, milyen lehet ott lenni. Ezt hívják vizuális-kinesztetikus-szenzoros vagy multiszenzoros megtapasztalásnak, amikor több érzékszervi csatornán keresztül is érzékelünk egyszerre. Milyen színek, illatok, hangok jellemzik a biztonságos helyedet, és mindez milyen érzeteket kelt a testedben? A hely gyermekkori helyszínek emlékképeiből, de akár természeti képekből is állhat: alkossuk meg olyannak, ahová mindig biztonságosan visszahúzódhatunk a világ elől!